Milyezitt?

péntek, december 09, 2005

Valószínűség RE

Nézzetek csak körbe magatok körül. Mit láttok? Monitort, bútorokat, falat, ablakot, plafont, szőnyeget, kacatokat, stb. Amik ott vannak. Nézzetek magatokra. Mit láttok? Az arcotokat, a testeteket. Aki a tükör előtt áll. Mi van a kezetekben? Egér, vagy billentyűzet, esetleg kaja, pohár, cigi, stb. Amit éppen fogtok.

Mit érzékelünk? Azt, amit látunk, amit hallunk, amit ízlelünk, amit tapintunk. Ha valamit érzékelünk, akkor azt gondoljuk, hogy az olyan, amilyen, és nem lehet más. Csak hiszi az ember, csak hiszi!

Kvantumelektrodinamika.A foton A pontból B-be jutása. A pontból kiindul a foton, közben össze-vissza-szerű mozgást végez. Minden egyes mozgást vegyünk egy vektornak. Ha ezt a sok vektort összeadjuk, egy nyílegyenes vektort fogunk kapni, ami az A-ban kezdődik, és a B-ben végződik. Hihetetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a foton eljusson A pontból B-be, az összes utat bejárja különböző valószínűséggel. Tulajdonképpen az a nyílegyenes vektor, amit az előbb írtam a legnagyobb valószínűség, hogy a foton azt az utat választja. Az elektronok sincsenek másképp. Senki sem tudja pontosan meghatározni, hogy hol helyezkedik el az elektron, csak a legnagyobb valószínűséget tudjuk kiszámolni. Jó, mi? A mikrovilágban mindennek csak a valószínűségét tudjuk. A mikrovilágból épül fel a makrovilág. Innen már lehet, hogy mindenkinek világos, hogy mire akartam kilyukadni: sokezermillió, vagyis végtelen számú világból mi abban élünk, aminek a legnagyobb a valószínűsége. Ergo nem egy egzakt világban élünk, hanem abban, ami a legnagyobb valószínűség szerint kialakult.

Nézzetek megint körbe magatok körül. Mit láttok? Nézzetek magatokra. Kit láttok? Mi van most a kezetekben?
Éljen a Gauss-elrendezés, éljen, éljen!


PS: szerintem párhuzamos világok nem léteznek

6 halusky

At 2005. dec. 10. 19:17:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Magyarul a világ egy gépi kódban megírt gigantikus program, és amit mi látunk csak egy felhasználóbarát felület, ami mögött fogalmunk sincs milyen rendszer van :-D

Az lesz a jó, amikor a történések valószínűtlenségét fogják számolgatni. "kétszázezermillió
száztizenkétezer ötszázhuszonhárom az eggyel szemben és csökken" Douglas Adams után szabadon :-D

 
At 2005. dec. 10. 20:48:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Nem, nem ez nem a mátrix, hanem ez a GaussLand :D
De amúgy izé, mire lenne jó az, ha a dolgok valószínűtlenségét számolnánk? Ha a valószínűség 1, akkor a valószínűtlenség 0. Ha valószínűtlenség 1, akkor a valószínűség 0, vagyis valószínűtlenség = 1 - valószínűség. Vagy rosszul gondolom? :D

 
At 2005. dec. 14. 21:42:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Nem olvastad a Galaxis útikalauz stopposoknak c. Douglas Adams remeket? :-D

 
At 2005. dec. 14. 21:42:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Nem olvastad a Galaxis útikalauz stopposoknak c. Douglas Adams remeket? :-D

 
At 2005. dec. 14. 22:36:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Sajnos nem, pedig már ajánlották.

 
At 2009. szept. 5. 14:43:00, Anonymous Névtelen haluzálta

Nem a foton megy minden utvonalon, hanem a Dirac-tenger negativ energiaju nem kimutathato fotonjai. Ezek miatt interferal egyetlen foton, nem onmagaval.

Ezekkel csak egyetlen gond van, idoben visszafele haladnak.
Ez az oka az EPR parok viselkedesenek. Nincs koztuk fenysebesseg feletti kapcsolat, hanem a ket fotonbol az egyik anti-foton. Az anti-foton egy lyuk a Dirac-tengerben. Ugy irhato fel a mozgasa, hogy a lyuk helyere egy idoben visszafele halado negativ energiaju foton ugrik.
Nem csoda, hogy a Alain Aspect kiserletet 0.5cos2 fi keplet irja le.
Ugyan ezzel a keplettel kell leirni azt az esetet is, amikor egyetlen foton megy at ket egymasutani polarizatoron.

 

Megjegyzés küldése

<< Home