Valószínűség
Nem megy ez a blogírás 100%-osan. Szeretem néha magamat kihívni párbajra, nem félni saját magamtól, feltárni a lelkemet. De ha ezeket a dolgokat beírnám a blogba, akkor az átalakulna naplóbloggá, amitől valahogy iszonyatosan rettegek. A "milyezitt"-kocnepció eredetileg olyan volt, hogy bármit beírok a blogba, ami az eszembe jut, és érdekes. A naplóblogszerűség egyszer már összeomlott, azóta nem is gondolkodom ilyenben.
Viszont én szeretek turkálni a gondolataimban. Nem vagyok hülye, de sosem állítottam azt, hogy normális vagyok. Amikor megtudtam, hogy létezik a blog is a neten, gondoltam, hogy na ez itt pont ideális hely lesz arra, hogy leírjam, hogy márpedig szerintem ez máshogyan van. Érdekes módon egy csomó naplóblogot láttam már, de egyben sem éreztem azt, hogy az emberek közvetlenül feltárnák a gondolataikat. Mindig csak azt írják le, amit ki mernek rakni az internetre.
Ti, akik olvassátok a blogomat, és esetleg naplóblogotok van, hogy vagytok ezzel?
tema Ãrta @ 03:15
4 halusky
Én sem tudok teljesen őszinén írni, nem is tartom fontosnak. Azt írom amit merek. Már ha írok, mostanság nem tudok. ::üres::
Attól félek, hogy esetenként egy-két post hajlana az extrém, mint a normális felé. Ezért nem merném beírni.
Egnem abszolút nem érdekel, mit gondol az, aki olvassa a blogom. _Tényeg_ mindent leírok, amit gondolok. Néha úgy érzem, veszélyes, de mire újra az íráshoz jutok, már nem jut eszembe.
Végülis miért ne? Aki ismer, és megért, az nem fog hülyének nézni, aki meg nem, azt meg leszarom. Nem? Na, van már egy kis bíztatás.:)
Megjegyzés küldése
<< Home